A Balatonon hosszabb, a Velencei-tónál rövidebb ideig nyaralunk
Turisztikai adatok a TeIR-ből
Hová menjünk idén nyaralni? A TeIR-ben (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) elérhető turisztikai adatok alapján e havi térképünkön azt mutatjuk be, hogy miként döntöttek e kérdésben a belföldi, illetve a külföldi turisták 2014-ben.
Az egyre emelkedő napsütéses órák számától megihletve már biztosan sokak fejében felmerült a kérdés: Hová is menjünk idén nyaralni? A térképen áttekinthető, hogy mely településeken voltak többségben a belföldi, s hol a külföldi turisták, valamint az is, hogy az országosan 2,63 napos átlagos tartózkodási időhöz viszonyítva inkább hosszabb vagy rövidebb ideig élvezték a hely vendégszeretetét. Az átlag alatti és feletti vendégéjszaka számmal jellemezhető települések mellett láthatók azon települések is, ahol a vendégéjszaka szám, illetve a vendégek száma is 0 volt a vizsgált év során.
Az egész országot tekintve erős a belföldi turisták dominanciája, azon belül azonban vegyesen jelenik meg a rövid, illetve a hosszú tartózkodási idő. A leghomogénebb térség a Balaton körüli települések együttese, ahol 1-2 kivétellel minden településen több volt a belföldi turista, mint a külföldi, és szinte mindenhol az országos átlagon felüli vendégéjszaka számot töltöttek el. A Velencei-tónál szintén a belföldi turisták túlsúlya jellemző, a Balatonnal ellentétben azonban az itt nyaraló turisták rövidebb ideig maradtak. Ehhez a jelenséghez hozzájárulhat Budapest közelsége is, hisz a Velencei-tóra könnyebb „leugrani” egy hétvégére, mint a Balatonhoz. A keleti országrészben a Tisza-tónál figyelhető meg a Velencei-tóhoz hasonló eloszlás a tartózkodási időt és a külföldi-belföldi turisták arányát tekintve. A Fertő-tónál már mozaikosabb a kép, vegyesen láthatunk külföldi és belföldi túlsúllyal rendelkező településeket, illetve az átlagos tartózkodási időben is van különbség.
Jelentős külföldi vendégszámot leginkább a nyugati megyék települései mutatnak, melyek eloszlása egyenletes, nem koncentrálódik egy-egy nagyobb település köré. Ezek közül is kiemelkedik Bük, Hévíz, Sárvár és Győr. A külföldiek koncentrálódása a budapesti agglomerációban is megfigyelhető, a főváros lényeges külföldi túlsúlyával együtt (3 236 209 külföldi vendég). A külföldi vendégek esetében természetesen megállapítható az is, hogy jellemzőbb a hosszabb idejű, akár 20-29 napos tartózkodás. Átlag alatti tartózkodási idővel jelzett településből éppen fele annyit találhatunk a térképen, ezek inkább a tranzitszállásokkal jellemezhető területeket képviselik.
Megvizsgáltuk azt is, hogy az egyes megyékben melyik település tekinthető „turisztikai megyeszékhelynek”, vagyis hogy – összesítve a külföldi és a belföldi vendégéjszaka számot – melyik városban töltötték el a turisták 2014-ben a legtöbb vendégéjszakát (Budapestet külön kezeltük Pest megyétől). Ezen településeket jelölik a feliratok, az ágyat ábrázoló piktogram relatív mérete pedig a vendégéjszakák éves darabszámát szimbolizálja. Érdekes, hogy csak 8 megyénél egyezik meg a turisztikai és a közigazgatási megyeszékhely (legjellemzőbben az észak-keleti megyék esetén), s a 20 győztes település között csupán egy olyan település van, amely nem város, hanem község (Cserkeszőlő).
A turisztikai megyeszékhelyekről, illetve az ország összes településéről bővebb információ érhető el a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalon megtekinthető, képi és szöveges tartalommal bővített interaktív térképen.
Az adatokról
Megemlítendő, hogy a kiemelt településekhez tartozó rövid leírásokban a szállástípusok arányát összeadva nem 100%-ot kapnak eredményül. Ennek oka az, hogy a leírásban csak az első – s amennyiben az számottevő arányt képviselt – a második legkeresettebb szálláshelytípusra vonatkozó adatokat tüntettük fel. Az egyes településeken a kiemeltek mellett azonban kisebb részarányban más szállástípusok is jellemzőek voltak 2014-ben. Vizsgálatunkban a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott szállástípusokkal dolgoztunk, amelyek az alábbiak: szálloda, panzió, üdülőház, kemping, közösségi szálláshely, egyéb (2009-ig magán) szálláshely (magába foglalja a falusi turizmus kategóriát). Az egyes szállástípusok pontos definíciója az alábbi linken érhető el:
Forrás
